Üdvözöllek az oldalamon

Annak ellenére, hogy már megjelent két cikkem a barátnőm, Dóri kislepesekben.hu oldalán, úgy éreztem, szeretnék egy bevezető írást is a saját weboldalamra.

Van egy szó, amely végigkísérte az életemet. Ez a szó a hála.

Talán soha nem éreztem olyan erősen, mint most.

Hálás vagyok azért az útért, amely idáig vezetett. Az emberekért, akiket megismerhettem. A nehézségekért, amelyek formáltak. Az örömökért, amelyek megerősítettek. És azért is, hogy ma már azt csinálhatom, amiben igazán hiszek.

Hiszem, hogy mindannyiunkban ott rejlik a képesség a változásra. Sokszor csak egy kis megállásra, egy új nézőpontra vagy valakire van szükségünk, aki egy darabon elkísér bennünket.

Amikor érzed, hogy van benned valami, amit szeretnél továbbadni. Amikor tudod, hogy a saját tapasztalataidból, a sikereidből, a hibáidból és a tanulásodból mások is erőt meríthetnek. Amikor mersz egy nagyot álmodni, majd az első bizonytalan lépést is megteszed felé – az felbecsülhetetlen. Energiával és lelkesedéssel teli.

Amikor megtalálod azt a tevékenységet, amelyben megszűnik az idő. Ahol egyszerűen csak jelen vagy. Ahol megéled a flow élményét, és azt érzed, hogy minden a helyére kerül – az felbecsülhetetlen. Élettel és szabadsággal teli.

Amikor már nem a nehézségeket látod először, hanem a bennük rejlő lehetőséget. Tudod, hogy minden akadály tanít valamire. Hogy képes vagy felállni, újrakezdeni és egy kicsit erősebbé válni, mint előtte – az felbecsülhetetlen. Erővel, kitartással és önbizalommal teli.

Amikor egyszer csak észreveszed, hogy már nem mások elvárásai szerint élsz, hanem a saját értékeid mentén. Hogy egyre többször választod önmagadat. Hogy megérkezel oda, ahol jól érzed magad – az felbecsülhetetlen. Stabilitással, örömmel és belső békével teli.

És amikor mindez összeér...

Amikor a tested, a gondolataid és a lelked már nem külön utakon járnak, hanem összhangba kerülnek. Amikor nem keresed többé görcsösen önmagadat, mert rájössz, hogy mindig is ott voltál. Csak újra meg kellett találnod magad.

Amikor azt érzed, hogy azt az életet éled, amely valóban hozzád tartozik. Hogy a döntéseid, a kapcsolataid, a munkád és a mindennapjaid ugyanabba az irányba mutatnak. Akkor megszületik a kiteljesedés.

Nem azért, mert minden tökéletes lett. Hanem azért, mert megtanultál önazonosan élni. Elfogadni magad a nehezebb napokon is, örülni a kisebb sikereknek is, és bízni abban, hogy minden tapasztalat hozzátesz ahhoz, aki vagy.

És ebből a kiteljesedésből születik meg egy érzés.

A hála.

Hála azért, aki lettél.
Hála azért, amin keresztülmentél.
Hála azokért, akik elkísértek az utadon.
És hála önmagadnak is, hogy nem adtad fel.

És talán ez az, amit igazán gazdagságnak nevezhetünk. Nem azt, amink van, hanem azt, amivé válunk. 

Ezért álmodtam meg a FloVita Balance Studio-t.

Hiszek az apró lépések erejében.

Hiszem, hogy a testünk és a lelkünk folyamatosan kommunikál velünk. Hiszem, hogy a gondolataink, az érzéseink és a testünk állapota kölcsönösen hatnak egymásra. És hiszem, hogy amikor figyelmet, időt és szeretetet adunk önmagunknak, akkor valami lassan elkezd megváltozni.

Nem egyik napról a másikra. Hanem finoman. Lépésről lépésre.

Számomra a valódi egyensúly nem a tökéletességet jelenti. Hanem azt, hogy képesek vagyunk újra és újra visszatalálni önmagunkhoz.

A FloVita Balance Studio egy olyan tér, ahol szeretném, ha mindenki biztonságban érezné magát. Ahol nincs teljesítménykényszer, nincs megfelelés. Csak figyelem, elfogadás, mozgás, fejlődés és jelenlét.

Ha ezen az úton akár csak egyetlen embernek sikerül segítenem abban, hogy újra közelebb kerüljön önmagához, megtalálja a saját egyensúlyát, vagy egy kicsit könnyebbnek érezze a mindennapokat, akkor már megérte belevágni.

Köszönöm, hogy itt vagy.

Remélem, egyszer személyesen is találkozunk.

Szeretettel,

Flora